A rendszerváltás megszületett és meg nem született gyermekei: a születés szocio-kulturális körülményeinek hatása a demográfiai folyamatokra

Kutatásvezető

Dávid Beáta

Résztvevők

Albert Fruzsina
Hegedűs Réka
Husz Ildikó
Losonczi Ágnes
Tóth Olga

A kutatás

Az MTA Szociológia Kutatóintézete Losonczi Ágnes által vezetett munkacsoportja 1987-ben utánkövetéses panelvizsgálatot indított el első gyermeküket váró szülők körében a budapesti agglomeráció déli övezetében, valamint kontrollként Cegléden és Százhalombattán. A kutatás első hullámában 280, terhessége utolsó trimeszterében lévő kismamát kérdeztek meg sztenderdizált kérdőívvel. A második hullámban, a szülés után 3-13 hónappal ismét felkeresték a családokat, ekkor 220 anyai kérdőív és 50 mélyinterjú felvétele történt meg, valamint, ahol lehetséges volt, az apát is megkérdezték. Azok a pozitív- vagy negatív hatások, amelyek az első gyereküket váró, majd világra hozó szülőket érik, meghatározóak lehetnek a későbbi gyermekek vállalása, vagy nem vállalása szempontjából is. Ezen oksági összefüggések empirikus igazolását leginkább longitudinális, azaz ugyanazon megkérdezettek körében végzett adatfelvételek alapján lehet elvégezni. Kutatásunk célja a 20 évvel ezelőtti vizsgálatban felkeresett személyek és családok életútjának utánkövetése: a felkeresett családok körében kérdőíves kérdezés mellett, mélyinterjúkat is készítenénk. Vizsgálni szeretnénk a családokban azóta bekövetkezett életeseményeket, a párkapcsolatok változásait, az anyák és apák munkavállalási történeteit valamint a (további) gyermek(ek) megszületésének vagy meg nem születésének előfordulását is. Mivel eredetileg is panel-kutatásról volt szó, rendelkezünk a kérdezettek lakcímével, aminek segítségével igyekszünk a családok közül minél többet újra felkutatni. Ideális esetben a megkérdezettek  száma elérheti a 750 főt, ugyanis az anyák és apák mellett, jelen kutatásba az akkori, azaz közvetlenül a rendszerváltás előtt született csecsemőket (ma húszéves fiatalok) is bevonnánk vizsgálati személyekként. Ők, akik a rendszerváltás időszakában nőttek fel, most húszas éveikbe lépnek, tehát a gyermekvállalás, családalapítási tervek szempontjából releváns célcsoportnak tekinthetők. E fiatal generációban vizsgálhatók a családi szocializáció és háttér hatásai a párválasztással, gyermekvállalással kapcsolatos attitűdökre, illetve a családalapítás előtt álló fiatalok családalapításra, gyermek- és/vagy munkavállalásra és vonatkozó tervei is.