Bemutatkozás

Előtörténet

Az intézet 1963-ban alakult Szociológiai Kutatócsoport néven, Hegedüs András igazgató vezetésével. Az intézet egyszerre foglalkozott a szociológus szakma hazai megalapozásával, kapcsolódott elméleti munkákhoz (elsősorban a Lukács Iskolához) és fogalmazott meg társadalompolitikai programokat. A kutatások kezdetben a társadalmi struktúra, gazdasági szervezetek, bürokráciaelméletek, kultúra, időmérleg, nemzeti és faji előítéletek vizsgálatai köré szerveződtek. Az indulásnál világosan elkülönült a reformerek (korábbi újságírók, kultúrpolitikusok), és a szaktudományok képviselőinek csoportja. 1969-ben Kulcsár Kálmán lett az intézet igazgatója. Az intézetet átszervezték, a társadalmi struktúra kutatását áttelepítették a frissen alapított MSZMP Társadalomtudományi Intézetbe. A szakmailag háttérbe szorult szociológiai intézet reformer kutatóit politikai és közéleti támadások egész sora érte. Sokan elhagyták az intézetet, így az alapító nemzedék helyét javarészt új emberek foglalták el.

Az 1970-es évek elején megindult a szociológia - elsősorban, mint ideológiai tárgy - egyetemi oktatása, azonban hiányzott a hagyományos szerep-összeolvadás az egyetemi szakképzés és az akadémiai kutatás között. A kor nagy elméleti szociológiai vitája a társadalmi struktúra értelmezése és vizsgálati módjainak meghatározása körül bontakozott ki. A munkák egyre közvetlenebbül kapcsolódtak a politikai reformfolyamatokhoz. Az 1970-es évek közepén született meg egy működésmódjában és filozófiájában új intézet, melyet többek között óriási empirikus felvételi kapacitás és „középszintű” elméletek kidolgozása jellemzett. Megjelentek a nagy faluvizsgálatok, felértékelődött a szervezetkutatás, valamint előtérbe kerültek a családdal és a válásokkal kapcsolatos kutatások. Kulcsár Kálmánt az MTA főtitkárhelyettesévé választották, így 1983-tól Cseh-Szombathy László került az intézet élére, akit Makó Csaba követett 1988-tól 1990-ig. Az 1980-as években három nagy új kutatási téma indult el: a modernizáció koncepciójának alkalmazása és importálása, Ferge Zsuzsa szociálpolitikai, valamint Hankiss Elemér életminőség kutatásai.

1990-től Gyekiczky Tamás vezetése alatt még továbbra is egységes intézményi keretek között folyt a munka, de 1991 szeptemberében kettévált az intézet. A H. Sas Judit vezette Szociológiai Intézet mellett megalakult a Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja Tamás Pál irányításával. A két intézet helyzete gyorsan stabilizálódott. A Szociológiai Intézetben több vezetőváltás történt: Losonczi Ágnes, Kemény István, majd Hankiss Elemér követték egymást az igazgatói székben. A szétválasztott intézetet 1998-ban egyesítették az akadémiai konszolidációs program keretében, igazgatója Tamás Pál lett. A rendszerváltozást követő években újra kellett értelmezni a társadalomkutatás addigi önmeghatározásait. Megszűntek a politikai keretek, és a társadalomtudomány nyílt versenyszférává vált a politika számára. Az intézet tematikus súlypontjainak mozgása, az európai pályázási lehetőségek, valamint a társadalompolitika oldaláról megfogalmazódó kérdések hatására új, a magyar társadalomfejlődés szempontjából különösen fontos kutatási témák születtek:

Hazai roma csoportok integrálása a társadalomba
Szegénység újratermelődése
Globalizációs hatások
Területi társadalmi egyenlőtlenségek és társadalmi konfliktusok
Nemzeti innovációs rendszerek
Non-profit szektor működése
Civil környezetvédelmi és társadalmi mozgalmak

Az intézet

Az MTA Szociológiai Kutatóintézet a magyar akadémiai társadalomkutatás egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező műhelye. A közfeladatok ellátásával összhangban tudományos kutatásokat és tudományalapú fejlesztéseket folytat, melyek elősegítik a társadalmi és technológiai innovációt. A szociológiai kutatásokat összekapcsolja technológiai fejlesztésekkel, ami által közvetlen hasznosításra alkalmas, társadalmi problémákra válaszolni képes innovációs modelleket és módszereket dolgoz ki. A munkatársak kutatásaikkal és tanácsaikkal hozzájárulnak közép és hosszú távú nemzeti stratégiák kidolgozásához. Az intézet élénken reagál a témájába vágó, a magyar társadalom előtt megjelenő problémákra. Kutatásai erős interdiszciplináris kötődésűek, ami a szakszociológiákra való összpontosításból és a tudatos policy-relevanciából következik. Részt vesz a jövő kutatási irányát kijelelő hazai és nemzetközi tudományos munkában, együttműködik a civil társadalom szereplőivel, közte a társadalmi mozgalmak képviselőivel, továbbá széles nemzetközi tudományos kapcsolathálóval rendelkezik: szoros a kapcsolata Kelet- és Közép-, valamint Nyugat Európa, a Balkán és a FÁK országaival, a világ nagy egyetemeivel, a külföldi és a határon túli magyar társadalomtudományi műhelyekkel. Az intézet erőforrásai révén nagy hazai és EU projektek vezetője, s rendszeresen helyszínt ad itthoni és nemzetközi konferenciáknak is. Feladata a tudomány eredményeinek elterjesztése, társadalmi és gazdasági hasznosításának szorgalmazása és segítése, továbbá a szakmai vélemény kinyilvánítása, a közvélemény alakítása. Tudatosan végez médiamunkát, melyen keresztül az átalakuló társadalom számára nyelveket, önértelmezési kereteket kínál. Gondoskodik a kutatók szakmai fejlődéséről, valamint figyelemmel kíséri és támogatja a szakmai utánpótlást. A munkatársak gondozásában jelenik meg a Társadalomkutatás, a Kultúra és Közösség periodika, a Módszertani Füzetek és a Working Paper sorozat, kutatási eredményeiket pedig neves hazai és nemzetközi kiadók publikálják.

Tudományos osztályok

Az intézet szerkezetét az együttműködő tudományos osztályok alkotják, melyek a kutatási területeik alapján különülnek el egymástól.

Társadalmi Egyenlőtlenségek Kutatási Osztály

A Társadalmi egyenlőtlenségek kutatási osztálya a magyar szociológia és szociálpolitika megteremtésében élenjáró kutatók hagyományait kívánja folytatni és folyamatosan megújítani. Ez a hagyomány elsősorban nem egy szociológiai iskolát és megközelítésmódot, nem egy módszertan melletti elkötelezettséget jelent, hanem olyan tudományos habitust, amely a szolidaritás, a társadalmi felelősségvállalás jegyében a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének elemzését tartja a legfontosabb társadalomtudományi kutatási kérdésnek.

A jelenleg folyó kutatási feladatok a következő területekre terjednek ki: Társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek és a szegénység; az esélyek egyenlőtlensége a társadalmi osztályok, a nemi, életkori és etnikai csoportok metszetében; a család és családi szerepek változásai; migráció; az egyenlő bánásmód elve és a diszkrimináció; a szociálpolitika és intézményeinek társadalmi meghatározottságai.

Az osztályon folyó kutatások részben alapkutatások, részben pedig alkalmazott kutatások, amelyek elsősorban szociálpolitikai, oktatáspolitikai, családpolitikai és foglalkoztatáspolitikai döntések előkészítését támogatják. Az osztály tagjai számos nemzetközi kutatási projektben is részt vállalnak.

Tudás, Értékek, Kultúra Kutatási Osztály

Kutatási feladata: információs (tudásalapú) társadalom, információs- és kommunikációs technológia, kockázatérzékelés és kezelés, non-profit szervezetek, politikai kultúrák, technológia és tudásgazdaság, érték, kultúra és médiakutatások.

Integráció és Társadalmi Változás Kutatási Osztály

Az osztály főbb kutatási témái a következőkben foglalhatók össze: a hatalom és társadalmi rétegződés, az elitek, a helyi kormányzás és helyi hatalmi viszonyok, a helyi és a térségi politikai rendszerek. A globális éghajlatváltozás és annak társadalmi hatásai, a fenntartható település valamint térségfejlesztés, annak környezeti, gazdasági és társadalmi elemei, a fenntartható területi fogyasztás társadalmi jelentősége. Az Európai Unió fejlesztéspolitikájának és a projektesítésnek társadalmi következményei, a redisztribúció új rendszere. A városi, a várostérségi, és a vidéki társadalmi szerkezeti változások, a társadalmi konfliktusok, azok kezelési eszközei. A városi, a várostérségi, valamint a vidéki versenyképesség társadalmi- gazdasági összefüggései, a helyi társadalmi jól-lét feltételrendszerei. A magyar gazdaság új fejlődési pályája, a vállalkozások innovációs képessége, a globális értékláncokba való bekapcsolódás, a magas és alacsony hozzáadott értékű tevékenységek lehetőségei.
Az osztály széleskörű nemzetközi kutatási és oktatási kapcsolatokkal is rendelkezik, jelentős részt vállal különböző hazai és külföldi egyetemek oktatási és kutatási tevékenységeiben, a doktori képzésekben is. A fiatal kutatók továbbképzésében is fontos szerepet tölt be.

Elmélet és Módszer Kutatási Osztály

Az Elmélet és Módszer Kutatási Osztály a szociológia és az interdiszciplináris társadalomtudományok nemzetközi és magyar gyakorlatában használt elméletek és módszerek minél szélesebb körű áttekintését és alkalmazását tűzi ki célul, melyek révén a magyar társadalomkutatási hagyományok esetenként új vagy megújult eszközökkel folytathatók, valamint a magyar szociológiában eddig kevéssé kutatott témakörök is hozzáférhetőbbé tehetők. Az osztály munkájának jellemző vonása a kutatói pozíció kritikus megközelítése, melynek fontos része lehet a különböző társadalmi csoportokról szóló kutatás ötvözése az érintetteknek szóló és a velük együtt létrehozott kutatással. Az osztály munkáját episztemológiailag az interpretatív, ontológiailag pedig a konstrukcionista megközelítések jellemzik az elméletalkotást és az elmélettesztelést célul tűző, kvalitatív és kvantitatív módszereket alkalmazó empirikus kutatások területén egyaránt.

A munkatársak

Az intézet munkatársai a szociológiai tudomány és az MTA doktorai, illetve különböző doktori iskolák hallgatói, fiatal kutatók,
tanítanak a nagy hazai egyetemeken (főiskolákon), illetve azok doktori iskoláiban,
jelentősebb hazai és nemzetközi szakmai bizottságok és szervezetek tagjai vagy elnökei,
felkért hazai és nemzetközi szakértők,
társadalompolitikai irányultságú alapítványok, országos és multinacionális vállalatok által vezetett kuratóriumok tagjai,
rangos szakmai konferenciák folyamatos meghívottjai,
nagy hazai és EU-s projektek vezetői vagy résztvevői,
publikációik Magyarországon kívül Európa több országában, az USA-ban, Ausztráliában, valamint a Távol-Keleten is megjelennek.

	Főoldal Elérhetőségek Oldaltérkép english >
	Hírek Hírarchívum Intézet » Bemutatkozás Hegedüs-díj Könyvtár Üvegzseb Osztályok » Társadalmi Egyenlőtlenségek Kutatási Osztály Tudás, Értékek, Kultúra Kutatási Osztály Integráció és Társadalmi Változás Kutatási Osztály Elmélet és Módszer Kutatási Osztály Munkatársak » Igazgatóság Gazdasági osztály Kutatók Munkatársaink voltak Kutatások Hazai Nemzetközi Kutatási archívum Hazai Nemzetközi Kiadványok » socio.hu Kultúra és Közösség Társadalomkutatás Korábbi kiadványaink Könyv Találkozások a kultúrával socio.hu Állás Linkek Webmail	Bemutatkozás Előtörténet Az intézet 1963-ban alakult Szociológiai Kutatócsoport néven, Hegedüs András igazgató vezetésével. Az intézet egyszerre foglalkozott a szociológus szakma hazai megalapozásával, kapcsolódott elméleti munkákhoz (elsősorban a Lukács Iskolához) és fogalmazott meg társadalompolitikai programokat. A kutatások kezdetben a társadalmi struktúra, gazdasági szervezetek, bürokráciaelméletek, kultúra, időmérleg, nemzeti és faji előítéletek vizsgálatai köré szerveződtek. Az indulásnál világosan elkülönült a reformerek (korábbi újságírók, kultúrpolitikusok), és a szaktudományok képviselőinek csoportja. 1969-ben Kulcsár Kálmán lett az intézet igazgatója. Az intézetet átszervezték, a társadalmi struktúra kutatását áttelepítették a frissen alapított MSZMP Társadalomtudományi Intézetbe. A szakmailag háttérbe szorult szociológiai intézet reformer kutatóit politikai és közéleti támadások egész sora érte. Sokan elhagyták az intézetet, így az alapító nemzedék helyét javarészt új emberek foglalták el. Az 1970-es évek elején megindult a szociológia - elsősorban, mint ideológiai tárgy - egyetemi oktatása, azonban hiányzott a hagyományos szerep-összeolvadás az egyetemi szakképzés és az akadémiai kutatás között. A kor nagy elméleti szociológiai vitája a társadalmi struktúra értelmezése és vizsgálati módjainak meghatározása körül bontakozott ki. A munkák egyre közvetlenebbül kapcsolódtak a politikai reformfolyamatokhoz. Az 1970-es évek közepén született meg egy működésmódjában és filozófiájában új intézet, melyet többek között óriási empirikus felvételi kapacitás és „középszintű” elméletek kidolgozása jellemzett. Megjelentek a nagy faluvizsgálatok, felértékelődött a szervezetkutatás, valamint előtérbe kerültek a családdal és a válásokkal kapcsolatos kutatások. Kulcsár Kálmánt az MTA főtitkárhelyettesévé választották, így 1983-tól Cseh-Szombathy László került az intézet élére, akit Makó Csaba követett 1988-tól 1990-ig. Az 1980-as években három nagy új kutatási téma indult el: a modernizáció koncepciójának alkalmazása és importálása, Ferge Zsuzsa szociálpolitikai, valamint Hankiss Elemér életminőség kutatásai. 1990-től Gyekiczky Tamás vezetése alatt még továbbra is egységes intézményi keretek között folyt a munka, de 1991 szeptemberében kettévált az intézet. A H. Sas Judit vezette Szociológiai Intézet mellett megalakult a Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja Tamás Pál irányításával. A két intézet helyzete gyorsan stabilizálódott. A Szociológiai Intézetben több vezetőváltás történt: Losonczi Ágnes, Kemény István, majd Hankiss Elemér követték egymást az igazgatói székben. A szétválasztott intézetet 1998-ban egyesítették az akadémiai konszolidációs program keretében, igazgatója Tamás Pál lett. A rendszerváltozást követő években újra kellett értelmezni a társadalomkutatás addigi önmeghatározásait. Megszűntek a politikai keretek, és a társadalomtudomány nyílt versenyszférává vált a politika számára. Az intézet tematikus súlypontjainak mozgása, az európai pályázási lehetőségek, valamint a társadalompolitika oldaláról megfogalmazódó kérdések hatására új, a magyar társadalomfejlődés szempontjából különösen fontos kutatási témák születtek: Hazai roma csoportok integrálása a társadalomba Szegénység újratermelődése Globalizációs hatások Területi társadalmi egyenlőtlenségek és társadalmi konfliktusok Nemzeti innovációs rendszerek Non-profit szektor működése Civil környezetvédelmi és társadalmi mozgalmak Az intézet Az MTA Szociológiai Kutatóintézet a magyar akadémiai társadalomkutatás egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező műhelye. A közfeladatok ellátásával összhangban tudományos kutatásokat és tudományalapú fejlesztéseket folytat, melyek elősegítik a társadalmi és technológiai innovációt. A szociológiai kutatásokat összekapcsolja technológiai fejlesztésekkel, ami által közvetlen hasznosításra alkalmas, társadalmi problémákra válaszolni képes innovációs modelleket és módszereket dolgoz ki. A munkatársak kutatásaikkal és tanácsaikkal hozzájárulnak közép és hosszú távú nemzeti stratégiák kidolgozásához. Az intézet élénken reagál a témájába vágó, a magyar társadalom előtt megjelenő problémákra. Kutatásai erős interdiszciplináris kötődésűek, ami a szakszociológiákra való összpontosításból és a tudatos policy-relevanciából következik. Részt vesz a jövő kutatási irányát kijelelő hazai és nemzetközi tudományos munkában, együttműködik a civil társadalom szereplőivel, közte a társadalmi mozgalmak képviselőivel, továbbá széles nemzetközi tudományos kapcsolathálóval rendelkezik: szoros a kapcsolata Kelet- és Közép-, valamint Nyugat Európa, a Balkán és a FÁK országaival, a világ nagy egyetemeivel, a külföldi és a határon túli magyar társadalomtudományi műhelyekkel. Az intézet erőforrásai révén nagy hazai és EU projektek vezetője, s rendszeresen helyszínt ad itthoni és nemzetközi konferenciáknak is. Feladata a tudomány eredményeinek elterjesztése, társadalmi és gazdasági hasznosításának szorgalmazása és segítése, továbbá a szakmai vélemény kinyilvánítása, a közvélemény alakítása. Tudatosan végez médiamunkát, melyen keresztül az átalakuló társadalom számára nyelveket, önértelmezési kereteket kínál. Gondoskodik a kutatók szakmai fejlődéséről, valamint figyelemmel kíséri és támogatja a szakmai utánpótlást. A munkatársak gondozásában jelenik meg a Társadalomkutatás, a Kultúra és Közösség periodika, a Módszertani Füzetek és a Working Paper sorozat, kutatási eredményeiket pedig neves hazai és nemzetközi kiadók publikálják. Tudományos osztályok Az intézet szerkezetét az együttműködő tudományos osztályok alkotják, melyek a kutatási területeik alapján különülnek el egymástól. Társadalmi Egyenlőtlenségek Kutatási Osztály A Társadalmi egyenlőtlenségek kutatási osztálya a magyar szociológia és szociálpolitika megteremtésében élenjáró kutatók hagyományait kívánja folytatni és folyamatosan megújítani. Ez a hagyomány elsősorban nem egy szociológiai iskolát és megközelítésmódot, nem egy módszertan melletti elkötelezettséget jelent, hanem olyan tudományos habitust, amely a szolidaritás, a társadalmi felelősségvállalás jegyében a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének elemzését tartja a legfontosabb társadalomtudományi kutatási kérdésnek. A jelenleg folyó kutatási feladatok a következő területekre terjednek ki: Társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek és a szegénység; az esélyek egyenlőtlensége a társadalmi osztályok, a nemi, életkori és etnikai csoportok metszetében; a család és családi szerepek változásai; migráció; az egyenlő bánásmód elve és a diszkrimináció; a szociálpolitika és intézményeinek társadalmi meghatározottságai. Az osztályon folyó kutatások részben alapkutatások, részben pedig alkalmazott kutatások, amelyek elsősorban szociálpolitikai, oktatáspolitikai, családpolitikai és foglalkoztatáspolitikai döntések előkészítését támogatják. Az osztály tagjai számos nemzetközi kutatási projektben is részt vállalnak. Tudás, Értékek, Kultúra Kutatási Osztály Kutatási feladata: információs (tudásalapú) társadalom, információs- és kommunikációs technológia, kockázatérzékelés és kezelés, non-profit szervezetek, politikai kultúrák, technológia és tudásgazdaság, érték, kultúra és médiakutatások. Integráció és Társadalmi Változás Kutatási Osztály Az osztály főbb kutatási témái a következőkben foglalhatók össze: a hatalom és társadalmi rétegződés, az elitek, a helyi kormányzás és helyi hatalmi viszonyok, a helyi és a térségi politikai rendszerek. A globális éghajlatváltozás és annak társadalmi hatásai, a fenntartható település valamint térségfejlesztés, annak környezeti, gazdasági és társadalmi elemei, a fenntartható területi fogyasztás társadalmi jelentősége. Az Európai Unió fejlesztéspolitikájának és a projektesítésnek társadalmi következményei, a redisztribúció új rendszere. A városi, a várostérségi, és a vidéki társadalmi szerkezeti változások, a társadalmi konfliktusok, azok kezelési eszközei. A városi, a várostérségi, valamint a vidéki versenyképesség társadalmi- gazdasági összefüggései, a helyi társadalmi jól-lét feltételrendszerei. A magyar gazdaság új fejlődési pályája, a vállalkozások innovációs képessége, a globális értékláncokba való bekapcsolódás, a magas és alacsony hozzáadott értékű tevékenységek lehetőségei. Az osztály széleskörű nemzetközi kutatási és oktatási kapcsolatokkal is rendelkezik, jelentős részt vállal különböző hazai és külföldi egyetemek oktatási és kutatási tevékenységeiben, a doktori képzésekben is. A fiatal kutatók továbbképzésében is fontos szerepet tölt be. Elmélet és Módszer Kutatási Osztály Az Elmélet és Módszer Kutatási Osztály a szociológia és az interdiszciplináris társadalomtudományok nemzetközi és magyar gyakorlatában használt elméletek és módszerek minél szélesebb körű áttekintését és alkalmazását tűzi ki célul, melyek révén a magyar társadalomkutatási hagyományok esetenként új vagy megújult eszközökkel folytathatók, valamint a magyar szociológiában eddig kevéssé kutatott témakörök is hozzáférhetőbbé tehetők. Az osztály munkájának jellemző vonása a kutatói pozíció kritikus megközelítése, melynek fontos része lehet a különböző társadalmi csoportokról szóló kutatás ötvözése az érintetteknek szóló és a velük együtt létrehozott kutatással. Az osztály munkáját episztemológiailag az interpretatív, ontológiailag pedig a konstrukcionista megközelítések jellemzik az elméletalkotást és az elmélettesztelést célul tűző, kvalitatív és kvantitatív módszereket alkalmazó empirikus kutatások területén egyaránt. A munkatársak Az intézet munkatársai a szociológiai tudomány és az MTA doktorai, illetve különböző doktori iskolák hallgatói, fiatal kutatók, tanítanak a nagy hazai egyetemeken (főiskolákon), illetve azok doktori iskoláiban, jelentősebb hazai és nemzetközi szakmai bizottságok és szervezetek tagjai vagy elnökei, felkért hazai és nemzetközi szakértők, társadalompolitikai irányultságú alapítványok, országos és multinacionális vállalatok által vezetett kuratóriumok tagjai, rangos szakmai konferenciák folyamatos meghívottjai, nagy hazai és EU-s projektek vezetői vagy résztvevői, publikációik Magyarországon kívül Európa több országában, az USA-ban, Ausztráliában, valamint a Távol-Keleten is megjelennek.
	© 2008. MTA Szociológiai Kutatóintézet. Minden jog fenntartva.