Célok és feladatok

Az intézet fő feladatának tekinti

hogy közreműködjön az Akadémia feladatainak teljesítésében, azaz részt vegyen a tudományos kutatások országos szervezésében,
részt vegyen a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében,
gondoskodjon a kutatók szakmai fejlődéséről,
figyelemmel kísérje és támogassa a szakmai utánpótlást a kutatási területén,
részt vegyen a felsőoktatásban és a doktori képzésben.

Az intézet fő kutatási céljai

Az intézet kutatási célja kétirányú. Az egyik irány a klasszikus értelemben vett elméleti és módszertani szociológiai alapkutatás, a másik a magyar társadalomban végbemenő változások vizsgálata, és a felmerülő társadalmi problémák, konfliktusok megoldási módszereinek kidolgozása. Az összegyűjtött adatok így alapkutatási szintézisek összeállítására, az eredmények pedig társadalompolitikai stratégiák előkészítésére és tesztelésére is alkalmasak. Az intézet kutatásait empíria, interdiszciplinaritás, és policy-orientáltság egyaránt jellemzi, módszerei pedig mind az analitikus, mind a normatív és a kvalitatív eszközök.

Az intézet következő 5 éves tevékenységének intellektuális súlypontjai, vitára ajánlott témacsoportjai

A Social Europe problémái, hazai modell adaptációjának keretei és a magyar jóléti állam jövője.
A közép-európai nemzeti kapitalizmusok taxonómiái, társadalmi integrációs mechanizmusok, a modernizáció és demokrácia viszonya, a transzformációs elitek teljesítményei.
Az European Social Survey nemzetközi adatfelvételei rendszerének működtetése (MTA PTI-vel együtt).
A tudásszerkezet átalakulása és a globalizáció hatásai a társadalomszerkezetre és a társadalmi tudásháztartásra.
Jövőgazdálkodás, időhorizontok, az értékrendszer és a jövőképek átalakulása.
Etnikai konfliktusok és problémamegoldás, a posztkonfliktusos helyzetek, a vándormozgás, a társadalmi adaptáció és közösségi tagságok (citizenship-ek problémái), roma emancipáció.
A fenntartható fejlődés kérdései: a kockázatérzékelés, a humánbiztonság, az egyéni és közösségi sebezhetőség problémái.
A nemzeti innovációs rendszer működése: szervezeti tanulás, technológiai hatáselemzés, szervezeti reformok vizsgálata a K+F rendszerben.

A megvalósítás lehetséges keretei

Projekt-koordináció vállalása olyan országos vállalkozások és nemzetközi adatfelvételek lebonyolításához, amelyek egy részében az intézet saját akadémiai produkciójával is részt vesz, de amelyek annak terjedelmét meghaladják és társadalompolitikailag is felhasználható, pl. ún. „Nemzeti Jelentésekben” jelennek meg a későbbiekben.
Trendriportok összeállítása a magyar gazdaságra és társadalomra potenciális hatással bíró nemzetközi folyamatokról, változási irányokról.
Ideiglenes befogadó, ösztöndíjat felkínáló hely olyan egyetemi kollegák részére, akik valamilyen jeles monografikus összefoglalásukkal előrehaladtak, s akiknek ezek sikeres befejezéséhez néhány hónapos felmentés szükséges az oktatás napi rutinja alól, illetve akik itt az akadémiai infrastruktúra kínálta lehetőségekkel is élhetnének.
Fél-egynapos specializált szemináriumok – továbbképzési formák szervezése aktuális társadalompolitikai kérdésekről magas szintű döntést hozók számára.
Társadalmi viták szervezése a tudománnyal kapcsolatos különböző „laikus” participációs formák szervezése (esetenként természettudományos, illetve technológiai vitákkal kapcsolatban is, például környezeti konfliktusok, új nagyvállalatok telepítése).
Közép- és kelet-európai hálózatépítés - európai intézményekkel együtt továbbképzés és ösztöndíjasok fogadása.

A válság

Az intézet a válság időszakában a közvélemény, a nyilvánosság és a társadalom felé fordul. Egyfelől a meglévő eredményekből azokat az összefüggéseket, felismeréseket, analitikus szempontokat emeli ki, amelyek segítségével a magyar társadalomkutatás hozzájárul - az Intézet számára elérhető területeken - a krízismegoldáshoz. Ez inkább célirányos alapkutatást jelent, mintsem az alkalmazott kutatások előtérbe kerülését. Ez egyrészt a társadalmi megrendelés megjelenését erősíti az alapkérdések kapcsán, másrészt jelentheti a meglévő ismereteknek, az új kihívásoknak megfelelő összegzést, újraértelmezést. Másfelől, mindez jelenti az intézet kutatói által művel területeken - mindenekelőtt a technológia- és környezetpolitika, diszkrimináció kezelése, a közép-európai szomszédsági viszonyok, a magyar nemzeti image-építés, az Európa-politikák és a társadalmi konfliktusok kezelése területén - az aktívabb szerepvállalást mindazokon a fórumokon és vitákban, ahol a tudományos érvelésmóddal a közvéleményt és a politikát a válságkezelés érdekében befolyásolni lehet.
Az intézet biztosítani kívánja a létező, jól kiépített hazai és nemzetközi hálózatainak működését a válság időszakában. Ez egyrészt jelenti azon hazai szellemi és fizikai erőforrások összpontosítását, amelyek a hálózatok működtetéséhez, azon belül is a megbízható partnerkénti szereplésünk folyamatosságának biztosításához elengedhetetlenek. Másrészt a nemzetközi tudomány különböző régióit és aldiszciplináit, melyeket a válság eltérő módon érinti. A magyar tudomány ezeknek a negatív hatásoknak erősebben kitett szubrégiói közé tartozik. Az intézet megbízható partnerként megőrizte elsőrangú prioritását, de erre forrásokat szükséges máshonnan elvonni. De épp e hálózatok szerepe a válsághelyzetben abból a szempontból is megnő, hogy kiegészítő nemzetközi forrásokat is kínálnak a hazai szűk keresztmetszetek legalább részleges feloldására. E szempontból is tudatosan és aktívan, kezdeményezően fog az Intézet politizálni.
Bár a források elsősorban az eddigi tematika szerves folytatásához állnak rendelkezésre, az intézet gyorsítani kívánja azon új tematikai súlypontok keresését, amelyek nemcsak a válság megoldásait, hanem talán még inkább a válság utáni helyzet új érzékenységeit jelölnék ki. A kutatók meggyőződése, hogy a válság jelentős mértékben átrendezi azokat az ideológiákat, nemzetközi intézményi kereteket és meghatározó szervezeti mintákat, amelyek a következő évtized magyar társadalmát jellemezni fogják. A szociológia számára alapvető intellektuális kihívás a krízis utáni Magyarország kontúrjainak felrajzolása, a sokféle, pillanatnyilag erősnek tűnő hatás közül a leginkább tartósak kiválasztása. Az új társadalomkutatási tematikák aktív keresésével az Intézet nemcsak a maga hosszabbtávú profilját kívánná újra meghatározni, hanem – ha magának nem is kizárólagos szerepet tulajdonítva – hozzá szeretne járulni a magyar és a közép-európai társadalomkutatás új programja kimunkálásához.

Célok 2009-től

még szorosabb együttműködés kialakítása az akadémiai kutatóintézetekkel;
a felsőoktatási jelenlét erősítése a szakszociológus-képzéseknél;
minél több, frissen doktorált fiatal bevonása (státusz biztosítása) a kutatásokba;
a nemzetközi referált publikációs jelenlét erősítése annak ellenére, hogy jelenleg 1) a szakma nagy folyóiratai Amerika-centrikusak 2) a kötetek az EU elvárásainak megfelelően születnek 3) a nyilvánosságnak és akadémiai közegnek szánt publikációk szaknyelve egyre jobban távolodik;
a rendelkezésre álló empirikus tudás rendszeresebb, mélyebb és magasabb szintű feldolgozása;
a tematikai sokrétűség nagy, belső, komplex programokba összerendezése;
olyan szintézisek kidolgozása, amelyek az utolsó 15-20 év történéseit ragadják meg átfogó rendszerekben, s amelyek nemcsak a magyar, de a közép-európai szociológiából is hiányoznak.

Kutatási célok 2010

Az áthúzódó támogatások (hazai és EU-s források, valamint az intézet fontosabb alapkutatásai) egybeesnek a már korábban kialakított vizsgálati területekkel, azaz az esélyegyenlőség, a szociálpolitika, az értékek, a család szerepének módosulásával, a tudás és tanulási képességek, készségek mérésével és a környezeti kérdések (fenntarthatóság, éghajlatváltozás, urbanizációs problémák, stb.) feltárásával.

Különös hangsúlyt kap az esélyegyenlőség témaköre, mert ebben megjelenik a társadalompolitika valamennyi fontos kérdése, valamint az interetnikus viszonyok bemutatása. Az összehasonlító kutatások a nemzetközi eredmények figyelembevételével a következő területekre fókuszálnak (EU FP7):

Romák és nem-romák kisgyerekkora (családi viszonyok; intézmények és családok relációi; beszédtanulás, szókincs; kulturális minták és korai szocializáció; kisgyerekkori diszkriminációs élmények, stb.).
Az elemi iskolából a középszintre jutás (kvalitatív családkutatás a középfokon markánsan divergáló többségi/kisebbségi pályautakról).

Szervesen illeszkedik ebbe a koncepcióba a társadalmi nemi szereprendszer, valamint az oktatási rendszer és a munkaerőpiac változásaihoz idomuló magánélet vizsgálata (család, a családi élet és a családfogalom). Ezzel összefüggésben állítható, hogy a mainál még fontosabb s nagyobb társadalmi relevanciájú lesz az atipikus családformák témaköre - vagyis mindazon egyre szélesebb körben létező formák tanulmányozása, melyek nem anya-apa-gyerek(ek) szerkezetűek. Jelenleg folyik a megfelelő forráskeresés a középtávú kutatási programhoz, de az alapkutatás már elindult.

Nemzetközi szempontból is jelentős az ISN2 (Budapesti Esély) AIDS prevenciós kutatás folytatása a Medical College of Wisconsin CAIR Intézetével, valamint a RECWOWE (EU Network of Excellence) kutatás, mely a gyermekvállalási szándékokkal és a megvalósított termékenységgel kapcsolatos attitűdöket vizsgálja.

Az intézeti feladatok folytonosságát jelzi a „Családon belüli erőszak a nők és férfiak ellen Európában” c. kutatás, amelynek hátterében hazai elméleti és módszertani megfontolások állnak, és mintául szolgálnak a nemzetközi összehasonlító munkában. Ennek a problémakörnek az empirikus és kvalitatív felvétele 2010-ben történik (Public Health Executive Agency, EU). Kapcsolódik a témához egy OTKA kutatás is, amely a familizmus elméletét helyezi hazai és nemzetközi kontextusba.

A hazai és európai demográfiai kérdésekre reflektál az intézet három fontos kutatása, melyek az öregedéssel és a migráció problémájával foglalkoznak. Ilyen például az idősek szükségleteihez igazított infokommunikációs eszközök kialakítása három területen: életmód, mobilitás, tárgyhasználat megkönnyítése (EU-NKTH). Hangsúlyos kutatás 2010-ben a láthatatlan migránsok által végzett idősgondozás feltárása, a családok/idősek részéről jelentkező szükségletek és a migránsok által nyújtott szolgáltatások vizsgálata, valamint a munkaerő-piaci szegmenseinek, továbbá a migránsok interperszonális kapcsolatainak elemzése (OTKA). A harmadik kutatás szintén OTKA támogatással vizsgálja a határ menti régiók migrációs kérdéseit. Olyan komplex alapkutatásról van szó, amely a határhelyzetből, annak társadalmi- és gazdasági szerkezetváltozásából, és az egyenlőtlenségek kiéleződéséből fakadó, koncentráltan jelentkező problémákat vizsgálja.

A tudásszociológia és ezen belül az ideológiai térképek megrajzolása a 2000-es évek közepétől fontos témája a kutatóknak. E kutatások kiterjedtek a jövővel kapcsolatos várakozásokra, a társadalmi konfliktusok érzékelésének intenzitására, az egyházak és a vallás társadalmi erőterére és a politikai, világnézeti radikalizmus különböző változataira. A kutatók - az ideológiai területek körüli viták közéleti töltésére való tekintettel (is) - nem képeztek alapdimenziókat (politikai bal-jobb, radikális-mérsékelt, egyházakhoz kötődő), hanem maguk a megkérdezettek helyezték el magukat ezekben a terekben úgy, ahogyan az egyes metszetekben önmagukat látják, elképzelik, érzékelik. 2010-ben folytatódik a radikalizmus monitoring.

A tudásrezsimek vizsgálata a közép-európai kognitív kapitalizmusban szintén a 2010. év feladata. Az intézet komparatív empirikus eszközökkel és esettanulmányokkal vizsgálja a tudás és információ tulajdonszerkezetét, valamint úrafogalmazza a magán és a köz fogalmának értelmezését az információs közjavak meghatározásaihoz, amelyekre hosszabbtávú tudáspolitikák és értelmiségi szerepek építhetők. A munkában szociológusok koordinációjával jogteoretikusok, információpolitikusok, nemzetközi rendszerek szakértői és közjóval foglalkozó filozófiatörténészek vesznek részt EU-s támogatásból.

A fenntarthatósági átmenetek vizsgálata, és az erre vonatkozó management modellek kidolgozása (STM) az innováció kutatás és a technikatörténet akadémiai hagyományait ötvözi a társadalmi nagy rendszerek egyensúlyi problémainak és dinamikájának kutatásával. A váltás, valamint az átmenet - a szinteken belül és azok közötti - egyidejűleg adaptációs mechanizmusokban ragadható meg. Azonban az itt gyűjtött megfigyelések keveset mondanak arról, hogyan lehet előre kitűzött, normatív célokhoz, paraméterekhez eljutni. A kutatók egy pilot study-ban dolgozták ki a szűkebb értelemben vett „átmenet management” fogalmát és módszerét annak érdekében, hogy a lehetséges beavatkozási módokat és ágenseket feltérképezzék, s amelyet 2010-ben intenzívebben tovább folytathassanak. A klasszikus nyugat-európai modellek itt statikus, lassan növekvő, kiegyensúlyozott gazdaságokat és azon belül nagytömegű eredeti kutatásra alkalmas saját K+F rendszereket tételeznek fel. Ezzel szemben az intézet a közép-európai realitásokból kiindulva olyan modelleket kíván vizsgálni, amelyekben a gazdasági átalakulás még mindig radikális, gyorsan növekszik, ugyanakkor nem rendelkezik nagytömegű hazai K+F kapacitással.

A munka- és tanulószervezetek kutatása tovább folyik 2010-ben EU-s támogatásból. A magyar gazdaságnak a világgazdaságba történő mélyebb integrációját elősegítheti a nemzetközi értékláncokban való intenzívebb részvétel, melyek egyre fontosabb szerepet játszanak a globális gazdaságban. A „tanuló szervezeti modell”-ek kiemelt szerepet játszanak a vállalati struktúrákban, és a kutatók által kidolgozott módszerek gyakorlati bevezetése egyaránt javítja a munkavállalók kompetenciáját és a vállalkozások innovációs képességét, mint a tartós versenyképesség forrását.

Az érték- és kultúrakutatás alapvetően nemzetközi forrásokra támaszkodik. A European Social Survey (ESS) / Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE) felvételei közül kiemelkedik a 2010 őszére tervezett modul kidolgozása, amely a korrupcióval foglalkozik. A kultúrakutatás területén két irányban vizsgálódnak a kutatók:

A mindennapi élet kultúrája, szemléleti formák, értékstruktúrák, szimbolikus jelenségek hosszú távú változása; (a témakör vizsgálatának elméleti alapkutatásaként a szimbolizáció jelenségkörének elemzése).
Médiakutatások, a média integratív funkciója, különböző médiaműfajok szemléleti sajátosságai.

A témákhoz kapcsolódó európai uniós és hazai pályázatok elbírálása folyamatban van.

Kiemelt jelentőségű a 20. Század Hangja Archívum létrejötte és továbbépítése OTKA támogatásból. Ez a nemzeti alapkutatás elsősorban hazai intézményi keretek és pénzügyi források alapján tudja célkitűzéseit megvalósítani, mivel a feldolgozandó források egytől-egyig magyar nyelven készültek. Célja, hogy szolgáltatásai és kutatásai beépülhessenek a mindennapi kutatói gyakorlatba. A kutatás folytatására és kiszélesítésére folyamatosan tovább pályáznak a munkában résztvevők.

Az intézeti alapkutatások hagyományait folytatva a környezeti változásokról, a területfejlesztési politikákról, az egyénre és lakóhelyére nagy hatással lévő fogyasztási módokról, valamint az éghajlatváltozásról fontos kutatások folynak részben EU FP7-es, részben OTKA, részben hazai önkormányzati támogatással. Négy kitüntetett területe van a 2010-es vizsgálatoknak: az egyik a társadalmi fenntarthatóság, a másik a társadalmi sérülékenység problematikája, a harmadik a környezetvédelem és területfejlesztés területén aktív szerepet vállaló civil szervezetek fejlődésével, alkalmazkodásával kapcsolatos. A negyedik terület a fenntartható fogyasztás témáját vizsgálja városi környezetben (Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmus). A felsorolt kutatási célok megvalósításán túl a munkatársak az adott témakörökön belül folyamatosan végeznek elemzéseket, és keresik azokat a forrásokat, amelyek bevonásával tovább fejleszthetik azokat.

	Főoldal Elérhetőségek Oldaltérkép english >
	Hírek Hírarchívum Intézet » Bemutatkozás Hegedüs-díj Könyvtár Üvegzseb Osztályok » Társadalmi Egyenlőtlenségek Kutatási Osztály Tudás, Értékek, Kultúra Kutatási Osztály Integráció és Társadalmi Változás Kutatási Osztály Elmélet és Módszer Kutatási Osztály Munkatársak » Igazgatóság Gazdasági osztály Kutatók Munkatársaink voltak Kutatások Hazai Nemzetközi Kutatási archívum Hazai Nemzetközi Kiadványok » socio.hu Kultúra és Közösség Társadalomkutatás Korábbi kiadványaink Könyv Találkozások a kultúrával socio.hu Állás Linkek Webmail	Célok és feladatok Az intézet fő feladatának tekinti hogy közreműködjön az Akadémia feladatainak teljesítésében, azaz részt vegyen a tudományos kutatások országos szervezésében, részt vegyen a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében, gondoskodjon a kutatók szakmai fejlődéséről, figyelemmel kísérje és támogassa a szakmai utánpótlást a kutatási területén, részt vegyen a felsőoktatásban és a doktori képzésben. Az intézet fő kutatási céljai Az intézet kutatási célja kétirányú. Az egyik irány a klasszikus értelemben vett elméleti és módszertani szociológiai alapkutatás, a másik a magyar társadalomban végbemenő változások vizsgálata, és a felmerülő társadalmi problémák, konfliktusok megoldási módszereinek kidolgozása. Az összegyűjtött adatok így alapkutatási szintézisek összeállítására, az eredmények pedig társadalompolitikai stratégiák előkészítésére és tesztelésére is alkalmasak. Az intézet kutatásait empíria, interdiszciplinaritás, és policy-orientáltság egyaránt jellemzi, módszerei pedig mind az analitikus, mind a normatív és a kvalitatív eszközök. Az intézet következő 5 éves tevékenységének intellektuális súlypontjai, vitára ajánlott témacsoportjai A Social Europe problémái, hazai modell adaptációjának keretei és a magyar jóléti állam jövője. A közép-európai nemzeti kapitalizmusok taxonómiái, társadalmi integrációs mechanizmusok, a modernizáció és demokrácia viszonya, a transzformációs elitek teljesítményei. Az European Social Survey nemzetközi adatfelvételei rendszerének működtetése (MTA PTI-vel együtt). A tudásszerkezet átalakulása és a globalizáció hatásai a társadalomszerkezetre és a társadalmi tudásháztartásra. Jövőgazdálkodás, időhorizontok, az értékrendszer és a jövőképek átalakulása. Etnikai konfliktusok és problémamegoldás, a posztkonfliktusos helyzetek, a vándormozgás, a társadalmi adaptáció és közösségi tagságok (citizenship-ek problémái), roma emancipáció. A fenntartható fejlődés kérdései: a kockázatérzékelés, a humánbiztonság, az egyéni és közösségi sebezhetőség problémái. A nemzeti innovációs rendszer működése: szervezeti tanulás, technológiai hatáselemzés, szervezeti reformok vizsgálata a K+F rendszerben. A megvalósítás lehetséges keretei Projekt-koordináció vállalása olyan országos vállalkozások és nemzetközi adatfelvételek lebonyolításához, amelyek egy részében az intézet saját akadémiai produkciójával is részt vesz, de amelyek annak terjedelmét meghaladják és társadalompolitikailag is felhasználható, pl. ún. „Nemzeti Jelentésekben” jelennek meg a későbbiekben. Trendriportok összeállítása a magyar gazdaságra és társadalomra potenciális hatással bíró nemzetközi folyamatokról, változási irányokról. Ideiglenes befogadó, ösztöndíjat felkínáló hely olyan egyetemi kollegák részére, akik valamilyen jeles monografikus összefoglalásukkal előrehaladtak, s akiknek ezek sikeres befejezéséhez néhány hónapos felmentés szükséges az oktatás napi rutinja alól, illetve akik itt az akadémiai infrastruktúra kínálta lehetőségekkel is élhetnének. Fél-egynapos specializált szemináriumok – továbbképzési formák szervezése aktuális társadalompolitikai kérdésekről magas szintű döntést hozók számára. Társadalmi viták szervezése a tudománnyal kapcsolatos különböző „laikus” participációs formák szervezése (esetenként természettudományos, illetve technológiai vitákkal kapcsolatban is, például környezeti konfliktusok, új nagyvállalatok telepítése). Közép- és kelet-európai hálózatépítés - európai intézményekkel együtt továbbképzés és ösztöndíjasok fogadása. A válság Az intézet a válság időszakában a közvélemény, a nyilvánosság és a társadalom felé fordul. Egyfelől a meglévő eredményekből azokat az összefüggéseket, felismeréseket, analitikus szempontokat emeli ki, amelyek segítségével a magyar társadalomkutatás hozzájárul - az Intézet számára elérhető területeken - a krízismegoldáshoz. Ez inkább célirányos alapkutatást jelent, mintsem az alkalmazott kutatások előtérbe kerülését. Ez egyrészt a társadalmi megrendelés megjelenését erősíti az alapkérdések kapcsán, másrészt jelentheti a meglévő ismereteknek, az új kihívásoknak megfelelő összegzést, újraértelmezést. Másfelől, mindez jelenti az intézet kutatói által művel területeken - mindenekelőtt a technológia- és környezetpolitika, diszkrimináció kezelése, a közép-európai szomszédsági viszonyok, a magyar nemzeti image-építés, az Európa-politikák és a társadalmi konfliktusok kezelése területén - az aktívabb szerepvállalást mindazokon a fórumokon és vitákban, ahol a tudományos érvelésmóddal a közvéleményt és a politikát a válságkezelés érdekében befolyásolni lehet. Az intézet biztosítani kívánja a létező, jól kiépített hazai és nemzetközi hálózatainak működését a válság időszakában. Ez egyrészt jelenti azon hazai szellemi és fizikai erőforrások összpontosítását, amelyek a hálózatok működtetéséhez, azon belül is a megbízható partnerkénti szereplésünk folyamatosságának biztosításához elengedhetetlenek. Másrészt a nemzetközi tudomány különböző régióit és aldiszciplináit, melyeket a válság eltérő módon érinti. A magyar tudomány ezeknek a negatív hatásoknak erősebben kitett szubrégiói közé tartozik. Az intézet megbízható partnerként megőrizte elsőrangú prioritását, de erre forrásokat szükséges máshonnan elvonni. De épp e hálózatok szerepe a válsághelyzetben abból a szempontból is megnő, hogy kiegészítő nemzetközi forrásokat is kínálnak a hazai szűk keresztmetszetek legalább részleges feloldására. E szempontból is tudatosan és aktívan, kezdeményezően fog az Intézet politizálni. Bár a források elsősorban az eddigi tematika szerves folytatásához állnak rendelkezésre, az intézet gyorsítani kívánja azon új tematikai súlypontok keresését, amelyek nemcsak a válság megoldásait, hanem talán még inkább a válság utáni helyzet új érzékenységeit jelölnék ki. A kutatók meggyőződése, hogy a válság jelentős mértékben átrendezi azokat az ideológiákat, nemzetközi intézményi kereteket és meghatározó szervezeti mintákat, amelyek a következő évtized magyar társadalmát jellemezni fogják. A szociológia számára alapvető intellektuális kihívás a krízis utáni Magyarország kontúrjainak felrajzolása, a sokféle, pillanatnyilag erősnek tűnő hatás közül a leginkább tartósak kiválasztása. Az új társadalomkutatási tematikák aktív keresésével az Intézet nemcsak a maga hosszabbtávú profilját kívánná újra meghatározni, hanem – ha magának nem is kizárólagos szerepet tulajdonítva – hozzá szeretne járulni a magyar és a közép-európai társadalomkutatás új programja kimunkálásához. Célok 2009-től még szorosabb együttműködés kialakítása az akadémiai kutatóintézetekkel; a felsőoktatási jelenlét erősítése a szakszociológus-képzéseknél; minél több, frissen doktorált fiatal bevonása (státusz biztosítása) a kutatásokba; a nemzetközi referált publikációs jelenlét erősítése annak ellenére, hogy jelenleg 1) a szakma nagy folyóiratai Amerika-centrikusak 2) a kötetek az EU elvárásainak megfelelően születnek 3) a nyilvánosságnak és akadémiai közegnek szánt publikációk szaknyelve egyre jobban távolodik; a rendelkezésre álló empirikus tudás rendszeresebb, mélyebb és magasabb szintű feldolgozása; a tematikai sokrétűség nagy, belső, komplex programokba összerendezése; olyan szintézisek kidolgozása, amelyek az utolsó 15-20 év történéseit ragadják meg átfogó rendszerekben, s amelyek nemcsak a magyar, de a közép-európai szociológiából is hiányoznak. Kutatási célok 2010 Az áthúzódó támogatások (hazai és EU-s források, valamint az intézet fontosabb alapkutatásai) egybeesnek a már korábban kialakított vizsgálati területekkel, azaz az esélyegyenlőség, a szociálpolitika, az értékek, a család szerepének módosulásával, a tudás és tanulási képességek, készségek mérésével és a környezeti kérdések (fenntarthatóság, éghajlatváltozás, urbanizációs problémák, stb.) feltárásával. Különös hangsúlyt kap az esélyegyenlőség témaköre, mert ebben megjelenik a társadalompolitika valamennyi fontos kérdése, valamint az interetnikus viszonyok bemutatása. Az összehasonlító kutatások a nemzetközi eredmények figyelembevételével a következő területekre fókuszálnak (EU FP7): Romák és nem-romák kisgyerekkora (családi viszonyok; intézmények és családok relációi; beszédtanulás, szókincs; kulturális minták és korai szocializáció; kisgyerekkori diszkriminációs élmények, stb.). Az elemi iskolából a középszintre jutás (kvalitatív családkutatás a középfokon markánsan divergáló többségi/kisebbségi pályautakról). Szervesen illeszkedik ebbe a koncepcióba a társadalmi nemi szereprendszer, valamint az oktatási rendszer és a munkaerőpiac változásaihoz idomuló magánélet vizsgálata (család, a családi élet és a családfogalom). Ezzel összefüggésben állítható, hogy a mainál még fontosabb s nagyobb társadalmi relevanciájú lesz az atipikus családformák témaköre - vagyis mindazon egyre szélesebb körben létező formák tanulmányozása, melyek nem anya-apa-gyerek(ek) szerkezetűek. Jelenleg folyik a megfelelő forráskeresés a középtávú kutatási programhoz, de az alapkutatás már elindult. Nemzetközi szempontból is jelentős az ISN2 (Budapesti Esély) AIDS prevenciós kutatás folytatása a Medical College of Wisconsin CAIR Intézetével, valamint a RECWOWE (EU Network of Excellence) kutatás, mely a gyermekvállalási szándékokkal és a megvalósított termékenységgel kapcsolatos attitűdöket vizsgálja. Az intézeti feladatok folytonosságát jelzi a „Családon belüli erőszak a nők és férfiak ellen Európában” c. kutatás, amelynek hátterében hazai elméleti és módszertani megfontolások állnak, és mintául szolgálnak a nemzetközi összehasonlító munkában. Ennek a problémakörnek az empirikus és kvalitatív felvétele 2010-ben történik (Public Health Executive Agency, EU). Kapcsolódik a témához egy OTKA kutatás is, amely a familizmus elméletét helyezi hazai és nemzetközi kontextusba. A hazai és európai demográfiai kérdésekre reflektál az intézet három fontos kutatása, melyek az öregedéssel és a migráció problémájával foglalkoznak. Ilyen például az idősek szükségleteihez igazított infokommunikációs eszközök kialakítása három területen: életmód, mobilitás, tárgyhasználat megkönnyítése (EU-NKTH). Hangsúlyos kutatás 2010-ben a láthatatlan migránsok által végzett idősgondozás feltárása, a családok/idősek részéről jelentkező szükségletek és a migránsok által nyújtott szolgáltatások vizsgálata, valamint a munkaerő-piaci szegmenseinek, továbbá a migránsok interperszonális kapcsolatainak elemzése (OTKA). A harmadik kutatás szintén OTKA támogatással vizsgálja a határ menti régiók migrációs kérdéseit. Olyan komplex alapkutatásról van szó, amely a határhelyzetből, annak társadalmi- és gazdasági szerkezetváltozásából, és az egyenlőtlenségek kiéleződéséből fakadó, koncentráltan jelentkező problémákat vizsgálja. A tudásszociológia és ezen belül az ideológiai térképek megrajzolása a 2000-es évek közepétől fontos témája a kutatóknak. E kutatások kiterjedtek a jövővel kapcsolatos várakozásokra, a társadalmi konfliktusok érzékelésének intenzitására, az egyházak és a vallás társadalmi erőterére és a politikai, világnézeti radikalizmus különböző változataira. A kutatók - az ideológiai területek körüli viták közéleti töltésére való tekintettel (is) - nem képeztek alapdimenziókat (politikai bal-jobb, radikális-mérsékelt, egyházakhoz kötődő), hanem maguk a megkérdezettek helyezték el magukat ezekben a terekben úgy, ahogyan az egyes metszetekben önmagukat látják, elképzelik, érzékelik. 2010-ben folytatódik a radikalizmus monitoring. A tudásrezsimek vizsgálata a közép-európai kognitív kapitalizmusban szintén a 2010. év feladata. Az intézet komparatív empirikus eszközökkel és esettanulmányokkal vizsgálja a tudás és információ tulajdonszerkezetét, valamint úrafogalmazza a magán és a köz fogalmának értelmezését az információs közjavak meghatározásaihoz, amelyekre hosszabbtávú tudáspolitikák és értelmiségi szerepek építhetők. A munkában szociológusok koordinációjával jogteoretikusok, információpolitikusok, nemzetközi rendszerek szakértői és közjóval foglalkozó filozófiatörténészek vesznek részt EU-s támogatásból. A fenntarthatósági átmenetek vizsgálata, és az erre vonatkozó management modellek kidolgozása (STM) az innováció kutatás és a technikatörténet akadémiai hagyományait ötvözi a társadalmi nagy rendszerek egyensúlyi problémainak és dinamikájának kutatásával. A váltás, valamint az átmenet - a szinteken belül és azok közötti - egyidejűleg adaptációs mechanizmusokban ragadható meg. Azonban az itt gyűjtött megfigyelések keveset mondanak arról, hogyan lehet előre kitűzött, normatív célokhoz, paraméterekhez eljutni. A kutatók egy pilot study-ban dolgozták ki a szűkebb értelemben vett „átmenet management” fogalmát és módszerét annak érdekében, hogy a lehetséges beavatkozási módokat és ágenseket feltérképezzék, s amelyet 2010-ben intenzívebben tovább folytathassanak. A klasszikus nyugat-európai modellek itt statikus, lassan növekvő, kiegyensúlyozott gazdaságokat és azon belül nagytömegű eredeti kutatásra alkalmas saját K+F rendszereket tételeznek fel. Ezzel szemben az intézet a közép-európai realitásokból kiindulva olyan modelleket kíván vizsgálni, amelyekben a gazdasági átalakulás még mindig radikális, gyorsan növekszik, ugyanakkor nem rendelkezik nagytömegű hazai K+F kapacitással. A munka- és tanulószervezetek kutatása tovább folyik 2010-ben EU-s támogatásból. A magyar gazdaságnak a világgazdaságba történő mélyebb integrációját elősegítheti a nemzetközi értékláncokban való intenzívebb részvétel, melyek egyre fontosabb szerepet játszanak a globális gazdaságban. A „tanuló szervezeti modell”-ek kiemelt szerepet játszanak a vállalati struktúrákban, és a kutatók által kidolgozott módszerek gyakorlati bevezetése egyaránt javítja a munkavállalók kompetenciáját és a vállalkozások innovációs képességét, mint a tartós versenyképesség forrását. Az érték- és kultúrakutatás alapvetően nemzetközi forrásokra támaszkodik. A European Social Survey (ESS) / Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE) felvételei közül kiemelkedik a 2010 őszére tervezett modul kidolgozása, amely a korrupcióval foglalkozik. A kultúrakutatás területén két irányban vizsgálódnak a kutatók: A mindennapi élet kultúrája, szemléleti formák, értékstruktúrák, szimbolikus jelenségek hosszú távú változása; (a témakör vizsgálatának elméleti alapkutatásaként a szimbolizáció jelenségkörének elemzése). Médiakutatások, a média integratív funkciója, különböző médiaműfajok szemléleti sajátosságai. A témákhoz kapcsolódó európai uniós és hazai pályázatok elbírálása folyamatban van. Kiemelt jelentőségű a 20. Század Hangja Archívum létrejötte és továbbépítése OTKA támogatásból. Ez a nemzeti alapkutatás elsősorban hazai intézményi keretek és pénzügyi források alapján tudja célkitűzéseit megvalósítani, mivel a feldolgozandó források egytől-egyig magyar nyelven készültek. Célja, hogy szolgáltatásai és kutatásai beépülhessenek a mindennapi kutatói gyakorlatba. A kutatás folytatására és kiszélesítésére folyamatosan tovább pályáznak a munkában résztvevők. Az intézeti alapkutatások hagyományait folytatva a környezeti változásokról, a területfejlesztési politikákról, az egyénre és lakóhelyére nagy hatással lévő fogyasztási módokról, valamint az éghajlatváltozásról fontos kutatások folynak részben EU FP7-es, részben OTKA, részben hazai önkormányzati támogatással. Négy kitüntetett területe van a 2010-es vizsgálatoknak: az egyik a társadalmi fenntarthatóság, a másik a társadalmi sérülékenység problematikája, a harmadik a környezetvédelem és területfejlesztés területén aktív szerepet vállaló civil szervezetek fejlődésével, alkalmazkodásával kapcsolatos. A negyedik terület a fenntartható fogyasztás témáját vizsgálja városi környezetben (Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmus). A felsorolt kutatási célok megvalósításán túl a munkatársak az adott témakörökön belül folyamatosan végeznek elemzéseket, és keresik azokat a forrásokat, amelyek bevonásával tovább fejleszthetik azokat.
	© 2008. MTA Szociológiai Kutatóintézet. Minden jog fenntartva.