Európai Társadalmi Elemzések (EUTE)

2008-2010
OTKA

MTA SZKI kutatásvezető: Füstös László

Füstös László

Bőhm Gergely (MTA PTI)

Róbert Péter (TÁRKI)

Füstös László
Acsády Judit
Kapitány Ágnes
Kapitány Gábor
Paksi Veronika

Szalma Ivett
Takács Judit
Tibori Tímea

Vezető európai társadalomkutatók javaslatára, az Európai Bizottság támogatásával indult útjára 2001-ben a European Social Survey (ESS), Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE) elnevezésű kutatás. Célja, hogy kétévente felmérést készítsen az európai országok társadalmi, demográfiai, politikai és morális állapotáról, és ennek segítségével értelmezési keretet adjon a különböző társadalmakban zajló hosszú távú folyamatok elemzéséhez. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek, így Európa-szerte összehasonlíthatóvá váltak a mérési eredmények. Magyarország mind a négy felvételi hullámban sikeresen vett részt, amiért 2005-ben Descartes-díjat kapott. Az eredményesség másik mutatója, hogy a projektet beválogatták az Európai Stratégiai Kutatási Infrastruktúra (ESFRI) kutatásai közé. A hazai kutatást az intézet az MTA Politikai Tudományok Intézetével konzorciumi együttműködés keretében végzi. Az ESS adatai nemcsak a tudományos élet, de az európai és a nemzeti kormányok és közpolitikák számára is értékes adatokkal szolgálnak, továbbá jelentősen hozzájárulnak a napjaink Európájában zajló társadalmi folyamatok megértéséhez. A hazai kutatók számára az európai összehasonlíthatóság mellett fontos annak megismerése, hogy az ESS méréseiben miként tükröződik a rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági átalakulás. A mérések sok tekintetben megerősítették az ezredforduló utáni magyar társadalmi állapotokról alkotott közbeszédeket, véleményeket, de ugyanakkor rámutattak a korábbi sztereotípiák átalakulására is. Magyarországon egyfajta demokrácia-deficit mutatható ki: 2009-ben a lakosság csaknem 70%-a elégedetlen a demokrácia működésével, mindössze 9%-át érdekli a politika, valamint az elmúlt tíz évben folyamatosan hanyatlott a közügyek iránti érdeklődés. Ennek ellenére az emberek továbbra is az államtól várják a legfőbb segítséget, például a szociális ellátások, az egészségügy és az oktatás terén. A Schwartz értékteszt alapján elkészült a magyar lakosság értéktérképe is. Legfőbb jellemzője, hogy hazánkban sokkal inkább szétválnak az egyéni és a közösségi értékek, mint az elméleti modellben. Az önmegvalósítás és a nyitottság, valamint a változatosság és az egyéni érdekek sokkal erősebben kapcsolódnak egymáshoz. A közösségi érdekeket szolgáló értéktípusokhoz hasonlóan összeszűkül térbeni elhelyezkedésük, az értéktér két fél-térre bomlik, így az értékek folytonossága helyett azok szakadása figyelhető meg. A 2009. évi felmérés megmutatta, hogy a magyar társadalom egyik legfontosabb értéke változatlanul a család, de emellett az egyén életében megnőtt a jelentősége olyan értékeknek, mint az igaz szerelem és a boldogság. A kohorsz-elemzés igazolta azt az előfeltevést, hogy az emberek értékrendszere az életkorral változik, ugyanakkor új köntösben jelennek meg a szocialista rendszer sajátos értékalakzatai. A kidolgozott értékválság-mutató alapján kimutatható a magyar társadalom értékválsága.